Most csak egyvalakit, de őt örökre

2008 november 6. | Szerző: ortodit |

 Én rontom el a túlságos távolságtartással? Vagy ez jó, és tovább maradok érdekes, ahogy pár hónapja javasoltad másvalakivel kapcsolatban? Miért ajánlottad fel múlt pénteken a gyertyafényes vacsorát, és azóta miért nem beszélünk róla? Miért nem jöttél el kedden a buliba? Rettenetesen zavarban vagyok, nem tudom, mit kezdjek veled 🙂

Tudod, egyszer már tavasszal, iszonyúan vonzódtam hozzád, de akkor te még mással éltél, abban reménykedtem, majd elmúlik (mármint az én vonzalmam), és akkor jött T. Akibe nem voltam szerelemes, mint ahogy azt hetente jelentettem neked, és most eltűnt, és nem az fáj, h nincs, hanem az, h nem tudom, hol van, és h miért ment el…nem tudom, ez neked lejön-e amikor ritkán erről beszélek (vagy nem is olyan ritkán? de te mégsem szólsz rám!) És azóta már te is egyedül vagy, vagy legalábbis nem beszélsz már a csajokról:-)

Olyan szépeket tudtál mondani nekem, ezen a héten miért nem? És mi van a többi “projekteddel”? És kivel telfeonáltál, amit én nem hallhattam, és később visszahívtad?

Szóval egyelőre csak így bele az éterbe mondom, de remélem, megérzed az üzenetet:

Egy perc alatt beléd tudnék szeretni, és mindennél jobban kívánom, hogy te is belémszeress, és EZ tartson örökké. Simán kiváltanád a legnagyobb szerelmem.